Az interferenciák fesztivál ötödik napján többé- kevésbé kusza beszélgetésnek lehettünk tanui. A beszélgetés kuszaságát leginkább a többnyelvűséggel járó „kifejezési gondok” jelentették. A németországi társulat Beckett előadását vitató szakmai beszélgetésen a fordítási gondokból kifolyólag néhol „elbeszéltek” egymás mellett a résztvevők, mindamellett izgalmas gondolatok kerekedtek ki a vitából még akkor is, ha ezek nagyrészét nem követte részletező megbeszélés.
Az 1992-ben Sven Grunert által alapított Kleines Theater Glückliche Tage című produkciója kapcsán kibontakozó beszélgetés a színházi tér és a becketti szereplők közti viszony kérdését feszegette. A tér problémájára reagálva Grunert elmondta, hogy a „kis színház” megnevezés a társulat koncepcióját hivatott jellemezni. Olyan színházi formáról van szó, amelyben a szűkebb, intim tér meghatározza a közönséggel való kapcsolatot és az alkotás mikéntjét is. Mindez elmondható a vendég előadásra is, melynek izgalmas díszletén túlmenően a becketti karaktereket is közel hozza a nézőhöz. Visky András kérdésére, hogy milyen kapcsolat van a két szereplő, Winnie (Stief Magda) és Willy (Robert Spitz) közt, az alkotók a mérhetetlen szerelmet emelték ki. Robert Spitz ugyanakkor beszélt Willy megformálásának nehézségeiről, hiszen Willy csak néha-néha sejlik fel a színpadon, akkor sem mindig teljesen, csak a hangját halljuk, vagy kezét látjuk. Erről a mégis jelenlétről szólva Visky András a karakter „isteniségét” emelte ki.
A szerda reggeli beszélgetés, az előző napitól eltérően jóval lazább, kötetlenebb hangulatban folyt, köszönhető ez egyrészt az előadás hangulatának, másrészt az alkotók pozitív jelenlétének. A Teatro de La Abadía Emlékezni fogok mindnyájatokra (Me acordaré de todos vosotros) alkotói beszéltek a madridi színházhoz fűződő kapcsolatukról, a színház sajátosságáról és nem utolsó sorban az előadás létrejöttének körülményeiről. A szakmai beszélgetés ez alkalommal nem az előadás értelmezési lehetőségeire koncentrált, hanem a színészek személyes szerepépítését taglalta.
A Madrid központjában , egy kápolnában (erre utal az abadía megnevezés, mely magyarúl apátságot jelent) helyet kapó társulat életére fontos hatással van az épület atmoszférája, mely közvetett módón alakítja a próbafolyamat alakulását is. A szubjektív érzésekből, tapasztalatokból, emlékekből táplálkozó improvizatív jellegű előadás Ana Vallés rendezésében kap formát. Az alkotók kiemelték a kolozsvári közönség intenzív részvételét, amely nagy mértékben meghatározta a kedd esti produkció sikerét, a színészi munka „hömpölygését”.
No comments:
Post a Comment