AD2

A sepsiszentgyörgyi színházi találkozó második napján két előadásra is sorkerült, valamint Alexandru Dabija ismertette az általa kiválasztott TAMper2 ösztöndíjasát, aki az elkövetkező időszakban dolgozhat a nyertes projekten, az Andrei Mureşeanu Színház társulatával.

A szerda reggeli találkozón ismertették a TAMper2 ösztöndíj nyertesét, aki lehetőséget kap, hogy egy professzionális társulattal, az Andrei Mureşeanu Színház csapatával dolgozzon az évad során. Az ösztöndíj átadásán, Marian Popescu, egyetemi tanár, fordító és szakíró beszélt a fiatal, frissen végzett színházrendezők áldatlan helyzetéről, az oktatási rendszer és a munkaerőpiac „szembenállásáról” és arról, hogy a fiatal alkotók nagyon nehezen találják meg a helyüket a jelenlegi színházi struktúrában. Alexandru Dabija, a beérkezett projektek elbírálója mutatta be a nyertest Cristian Ban személyében. A fiatal rendező idén végzett a kolozsvári Babes- Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió fakultásán, rendező szakon, projetje, Jon Fosse: Név (Numele) című drámájának színpadra állítása. Dabija, választását indokolva kiemelte, hogy nemcsak az eredeti rendezői koncepciót vette figyelembe a döntés során, hanem a sepsiszentgyörgyi színház infrastruktúrális lehetőségeit, gyakorlati szempontokat is.

Este, a találkozó magyar meghívottjának Bodó Viktornak Holt lelkek című előadása került bemutatásra. A Szputnyik Hajózási Társaság- Modern Színház – és Viselkedéskutató Intézet- Labor elnevezésű társulat előadása sok szempontból formabontó, izgalmas színházi kísérlet. Gianina Cărbunariu, ugyancsak színészközpontú előadásához képest talán bátrabb, merészebb színházi kísérlettel találkoztunk. A Gogol regényének felhasználásával készült kaotikusan szabad, improvizatív jellegű előadás megbontja a szöveg tradicionális színházi szerepét, helyébe az improvizációt, a szabad színészi játékot helyezi. A kirobbanó színészi energiákkal dolgozó előadásban egymásra tevődnek az improvizált és lerendelkezett, koreografált jelenetek, rögtönzött szövegek és a Gogol-i textus. Majdnem lehetetlen próbálkozás a néző számára egyfajta folyamat megtalálása, a jelenetek mentális összeillesztése, mégis ebben a totál káoszban, a néha ismétlődő gesztusok, visszatérő mikró- jelenetek által létrejön egy izgalmas, mozaikszerű kép.

Az este másik előadása, a házigazda, Andrei Mureşeanu Színház Sofia Freden Kézenfogva (De mână) című előadása volt, Radu Afrim rendezésében. Afrim előadása, mind hangulatában, mind pedig díszletében, látványában a kortárs német drámaíró generáció hatását mutatja. Schimmelpfennig vagy Mayenburg, akár Elfriede Jelinek drámáinak retró- bohém, tragikomikus világa elevenedik meg Afrim sepsiszentgyörgyi produkciójában. Az ABBA- korszak humoros diszkóvilága mögött ugyanakkor ott van az emberi viszonyok felmutatása, a kapcsolatok lehetetlenségére, a magányra való utalások.

Az előadások után, késői időpontban került sor a Bodó Viktorral és csapatával való beszélgetésre, e késői, éjszakai időpont is indokolja, hogy nem alakulhatott ki érdemleges eszmecsere az alkotókkal. A beszélgetésre tett kísérlet során ugyanakkor szó esett az öt hónapja alapított kísérletező társulat profiljáról, tervekről, az elkövetkező másfél év filmes és fotós projektektjeiről, valamint a társulat még építés alatt álló honlapjáról, amely a tervek szerint ugyancsak színházi jellegű, virtuális tér lesz.